Helyek

A Tündérkert egy borvízforrásokat szabadtéri fürdőmedencékként egybeölelő létesítmény, ahol öltözők és pihenőhelyek is várják az ide látogatókat, elsősorban azokat, akik külső kezelésre vágynak. 2009-ben az Ars Topia alapítvány úgy határozott, hogy Borszéken megszervez egy hagyományos fürdőépítő kalákát.  Tíz napon keresztül magyarországi és erdélyi fiatalok, a helyi lakosokkal együtt, ezen fürdők megépítésén dolgoztak, melyek azóta nagy sikernek örvendenek a látogatók körében. Ezen projekt keretében több létesítmény készült el: ásványvizes medence, lábfürdők, öltözők, filagóriák, napozók.  Több világnyelven is szólnak a turistákhoz az itt található kézzel festett és hagyományos virágmotívumokkal díszített, fából készült táblácskák. A fürdőket látogató turisták száma évről évre nő, viszont a helybeli lakosok is használják ezeket az ásványvizeket különböző kezelésekre. A Tündérkertben több kilátó, illetve piknikező- és napozóhely is található.  Bármikor látogatható, nincs látogatási program és belépődíj sem. 📷 Rédai Botond

A Csiga-domb egy 8 hektárnyi területű geológiai rezervátum. Ismereteink szerint ez Romániában a féldrágakőként tisztelt aragonit  legnagyobb előfordulási helye. A terület 1980 óta országos védettség alatt áll. Az aragonit tudományos vizsgálata a XVIII-XIX. századig vezethető vissza. Bányai János 1938-ban megfogalmazott elmélete szerint ezek a karbonát lerakodások sós és szénsavas oldatokból alacsony hőmérsékleten történő kicsapódás útján keletkeztek. A Csiga-dombi vízfeltörés (Unicum forrás) egy aktív természetes diffúz forrás. A karbonát lerakodások alapjánál tör fel a víz, szénhidrogénes szagot is árasztó buborékokat képezve. A vízfolyás legyező alakot formálva folyik tovább, folyamatosan tejsavó színű aragonit-kúpokat képezve. Az aragonit kitermelése 1909-ben Knop Vencel cseh származású iparművész irányítása alatt kezdődött el, akit a zalatnai Kőfaragó és Kőcsiszoló ipari iskolába hívtak meg tanítani. A professzor Korondra költözött és megalapította a Korondi Aragonitcsiszoló Üzemet. A kitermelés és feldolgozás aranykora 1931 és 1939 közé tehető. A lerakódások igen változatos formavilága megcsorbult a bányászati tevékenység következtében, de a szépen karbantartott tanösvényen ma is csodálatos élményt nyújtanak a kalcitokkal és aragonittal kitöltött repedések és lerakódások. Jegyet lehet váltani a bejáratnál egyszerűen a tanösvényre, de kombináltan is lehetséges, ami tartalmazza az Unicum sósfürdőbe való belépést is. Egyénileg lehet látogatni, de amennyiben professzionális idegenvezetést igényelnek, jelezzék igényüket a megadott telefonszámon és foglaljanak időpontot. Belépő: 5 RON

A Fenyőkúti tőzegláp 950 méteres tengerszint feletti magasságban található a Gyergyói-havasok Parajd és Oroszhegy között fekvő vulkáni platóján. Maga a fennsík vulkáni és üledékes kőzetekből álló geológiai formáció.  A Fenyőkúti Tőzeglápot, melyet a helybeliek Datka néven is ismernek, 2007-ben Natura 2000-es területté nyilvánították. Ez a Keleti-Kárpátok legnyugatibb tőzeglápja. Lucfenyőerdő (Vaccinio-Piceetum abietis) övezi, mely hosszan nyúlik el a láp mellett.  A láp területén előforduló állatfajok, mint az erdei béka (Rana dalmatina), gyepi béka (Rana temporaria), foltos szalamandra (Salamandra salamandra), valamint az elevenszülő gyík (Zootoca vivipara) fokozott védelem alatt állnak. Alapítványi segítséggel és a helyi közösség hathatós adományaival készült el a láp látogatói tanösvénye, amely megismerteti a látogatóval a távoli szibériai élővilág jellegzetességeit, fajat: ezer éves fákat, rovarevő és mérgező növényeket. Egyéni látogatás esetén kérjük támogassa a természet védelmét a láp előtti kis boltban váltva ki a jegyet. Amennyiben professzionális idegenvezetést igényelnek, hívják a megadott telefonszámot és foglaljanak időpontot. Kép és szöveg: https://www.korpa.ro/

A Mohos-tőzegláp 1050 méter tengerfeletti magasságban helyezkedik el, az 1177 méter magas Mohos-csúcs lábánál, mintegy 80 hektáros területen a Nagy-Csomád hegységben. Vastagsága egyes helyeken eléri a 10 métert, átmérője 800 méter. A láp lényegében egy alpesi tőzegláp, melynek egykori egységes víztükre feltöltődés következtében 13 darab, különböző mélységű vízszemre darabolódott fel. A tőzegrétegbe kapaszkodó erdeifenyők és a sűrű, szőnyegszerűen összenőtt áfonyabokrok látványa igen megkapó. Ez a rezervátum tudományos jelentőségű természeti, elsősorban növényritkaságokat őriz, melyek nagy része az utolsó glaciális periódusból maradt fenn, így olyan növényi ritkaságokkal találkozhatunk itt, mint a húsevő harmatfűfajok: a kereklevelű harmatfű (Drosera rotundifolia), hosszúkás levelű harmatfű (Drosera obovata), a hosszúlevelű harmatfű (Drosera anglica), valamint a tőzegáfonya (Vacccinium oxicoccos), a mohafélék 20 fajtája. További jégkorszakbeli fajok is találhatók itt, például a közönséges tőzegrozmaring (Andromeda polifolia), a mámorka (Empetrum nigrum) és a hüvelyes gyapjúsás (Eriophorum vaginatum). Kép: http://www.greenharghita.ro