Szent László


Szent László királyunk mai napig jelen van a magyarság életében: a lovagkirály mondáink, meséink hőse, búcsúk központi alakja.

Ki ne hallott volna a Szent László pénzéről, a lova patájának nyomából feltörő tiszta vízű forrásról, a csodaszép falképekről?

Segítünk felfedezni mindazt, amit mai napig őrzünk gazdag kulturális hagyatékából: az épített örökséget, a mondavilághoz kapcsolódó helyszíneket és a természeti értékeket.

Csíkmenaság

A templomot 1583-ban említik először az oklevelek. Többször átépítették, mai kinézete a 19. század közepi felújítás során alakulhatott ki.

A Szent László-legendát Huszka József fedezte fel, de sajnos vissza is vakolták. A falkép töredékesen maradt fenn, de megfigyelhető az ínelvágás és a kun megölésének jelenete. A falkép ugyanannak a mesternek a munkája, aki a székelyderzsi unitárius és a csíkszentmihályi római katolikus templomban dolgozott.

Az 1410–20-as évek fordulóján készülhetett, a freskótöredékek helyreállítását 2011-ben fejezték be.

Homoródkarácsonyfalva

Az unitárius templom freskóiról már Orbán Balázs beszámolt, de csak az 1996-os kutatások, majd a 2006-os feltárás hozta felszínre a Szent László-legenda kivételes szépségű falképeit.

A 14. század első felében született Szent László-legenda ábrázolása egy 11 méternél hosszabb képszalag, amelyen megjelennek a lovagkirály és magyar vitézei, de ugyanakkor felfedezték a Három Királyok hódolatát ábrázoló freskót is.

A falképen a kunok viselete, fegyverzete, a lovak szerszámai is jó állapotban maradtak fenn, stílusjegyei alapján biztosak vagyunk abban, hogy ugyanannak a mesternek a munkája, aki a gelencei, homoródszentmártoni és a sepsibesenyői falképeket festette.

Székelydálya

A monda szerint egykor három tündérlány, Klára, Dála és Ramocs jártak itt, mindhárman a környéken alapítva otthont – Dálának pedig erre a településre esett a választása.

A várfallal kerített templom a környék legfontosabb műemléke, a 12. század végén kezdték építeni. A templomban több falkép töredéke is előkerült. Szentélyének boltozatát is kifestették, az élénkzöld színű háttéren címerek jelennek meg – Segesvár, Brassó város címere mellett a székely címer is feltűnik. Északi falán a Szent László-legenda részletei láthatóak, a nyilazó kun alakja könnyen felismerhető.

Székelyderzs

Az Unesco világörökség részét képező unitárius vártemplomot díszítő falképeket a 19. század második felében találták meg.

A templomot többször átépítették, csupán a hajó őrzi még a 13–14. századi kialakítást, amelynek északi falán tűnik fel Szent László legendájának ábrázolása. Különleges kivonulási jelenettel kezdődik, legnagyobb kompozíciós elem az üldözés, ezt követi a birkózás, a kun megölése és a pihenés.

A háttérben megjelenő ornamentális elemek, a lóábrázolás, a karakteres figurák arra utalnak, hogy ugyanaz a mester dolgozott itt, aki Csíkmenaságon és Csíkszentmártonban is. A falképek helyreállítását 2016-ban fejezték be.

Csíkszépvíz

A legelterjedtebb csíkszépvízi monda a település nevének eredetét tulajdonítja Szent Lászlónak: „Volt a Pogányhavason egy kő, ahonnan beugratott. Akkorjában, amikor itt járt, ő nevezte el, mondta a lovának: Igyál, lovam, ebből a szép vízből! S így lett Szépvíz falu, így kapta a Szépvíz nevet. Onnan, ahonnan elugratott, máig is látszik a lovának a nyoma.”

Tíz évvel ezelőtt kezdték el feltárni Szépvízen a valamikori Szent László-kápolnát, majd haranglábat építettek oda, korábban pedig – felvidéki és erdélyi településekről hozott földből – Szent László-dombot építettek és szobrot állítottak a lovagkirály tiszteletére.

Gyimesfelsőlok

Szent László királyunk emlékét mai napig őrzik a Gyimesekben. A Csíkot és Gyimest elválasztó hegygerincen épült két egyházi épület – a pogányhavasi Szent László-kápolna és a széphavasi Szent Lélek-kápolna a határvédő szent királynak állít emléket, búcsút is tartanak itt évente a lovagkirályra emlékezve.

A mondahagyomány szerint Szent László a széphavasi kápolnát az ellenség feletti győzelme emlékére építtette. A kápolna közelében, a Pogányhavas oldalában fakadó Küpüs kút is vele kapcsolatos: ő fakasztotta, illetve a lova lába nyomot hagyott a forrás melletti kőben, a patkónyom máig látható.

Csíkszentmihály

A templomot és a települést 1332-ben említik először az oklevelek.

A templomot a századok folyamán többször is átépítették: a szentélyt a 15. században átalakították és tornyot építettek, amelyet később megemeltek, kerítőfala a 17. században készült. A belsőt díszítő falképek töredékesek, de igen jelentősek, hiszen ugyanaz a mester dolgozott itt, aki Székelyderzsen is.

Az ábrázolások között láthatunk részleteket a Szent László-legendából is: a kunok levágott fejét, kezét, süvegét, és a lovagkirály lovának mellső lába, nyerge és Szent László vértje is megfigyelhető.

Bögöz

Udvarhelyszék egyik legjelentősebb és egyben legtöbb középkori részletet őrző temploma áll itt, amely a 13–14. században épülhetett. A 19. század közepén tornyát megmagasították, majd megerősítették – ekkor találtak rá a falképek egy részére.

A Szent László kerlési csatáját ábrázoló falkép sajnos töredékes, mivel a gótikus boltozat építésekor és az átépítésekkor leverték, de kiemelendő a megmaradt részek mozgalmas kompozíciója. A legjobb állapotú a nyugati falon fennmaradt kivonulási jelenet, valamint az északi falon megjelenő csatajelenet.

Oklánd

Az unitárius templomot sokszor átépítették – a 15–16. század fordulóján új szentélyt és tornyot emeltek, a legnagyobb változásokat egy 1937-es építkezés hozta, amely során kibővítették az épületet, déli falát új ablakokkal törték át. Ekkor kerültek elő középkori falképei, amelyeket az akkori lelkész feltárt és dokumentált, de kénytelen volt visszavakolni.

Az újabb kutatásokra 2007-ig kellett várni: ekkor feltárták a 14. század közepén készült falképek egy részét, amelyek között többször is feltűnik Szent László alakja: láthatjuk, amint egy angyal megkoronázza, ez eddig más falképen nem jelent meg. Az egykori diadalívhez közel egy ló feje ismerhető fel, a birkózás jelenetéből pedig a király alakja.

Csíkszentsimon

Szent László tisztelete mai napig élénken él a településen – ezt fejezi ki az évente megszervezett búcsú, amelyet június 27-én, a lovagkirály szentté avatásának napján tartanak, emellett a Szent László-szobor és a szent királyról elnevezett tér is őrzi emlékét.

A szájhagyomány szerint a falu határában egy kő felületén Szent László lábnyoma látható, mellette folyik az Aranyos-patak, a mondákból jól ismert motívumot igazolva.

A térség természeti értékekben is gazdag: a közelben található a Lúcs-tőzegláp, amely különlegessége a törpe nyír, egy mára veszélyeztetett, a legutolsó jégkorszakból visszamaradt törpecserje.

Homoródszentlászló

Írott források legelőször az 1400-as évek első felében említik a falut.

A település Szent Lászlóhoz való kötődése ma leginkább nevében fedezhető fel, bár több monda is szól a lovagkirályról: úgy tartották, hogy a faluhoz közeli Szabárcs nevű hegyen állt Szent Lászlónak egy vára.

Egy másik, Cintorom nevű határrészen a helyi hagyomány szerint Szent László által épített templom és kolostor is állt, melyet a király Szabárcs várából gyakran felkeresett.

Hasonló helyek

Szent László
A Csíksomlyói barokk műemlékegyüttes