Székelyföldi karácsony


Erről arról

A gyermekek karácsony első napjától vízkeresztig járnak kántálni a faluban – a kisebbek a „Csillaggal”, míg a nagyobbak a zörgőkkel, bojtokkal feldíszített „Szarvassal” indulnak énekelni, verses rigmusokkal, köszöntőkkel, prózai szövegekkel felvidítani a házigazdákat. Ezek olyan több száz éves, a téli ünnepek valódi varázsát megadó hagyományok, melyeket még őriznek a Hargita megye északi részében élő románok, de a Gyimesek völgyében élő csángók is.

A magyar közösségek esetében két rendkívül fontos karácsonyi hagyomány létezik, ezek a „betlehemezés”, illetve az ”aprószentek” vagy „vesszőzés”.

A betlehemezés a kis Jézus születésének történetét mutatja be. A Megváltó szülőhelyét szimbolizálandó, egy katolikus templom kartonból vagy vékony deszka darabokból készített makettjét hordozzák házról házra a jelmezekbe öltözött kántálók, akik József, Mária, a pásztorok és a három királyok szerepét játsszák el ebben a bibliai történetben.

Az „aprószentek” hagyománya a házasság előtt álló fiatalok számára jött létre. Több fiú indul el ilyenkor együtt kántálni az eladó leányok házához, mindannyian egy-egy színes – főleg piros – pántlikákkal feldíszített vesszővel. Szerencse-, bőség- és egészségkívánó mondókákat adnak elő és szertartásosan megvesszőzik a lányokat, mivel a népszokás a szerelemhez és a szenvedélyhez is kapcsolódik.

Szöveg: https://www.mediafax.ro/

Fotók

Hasonló helyek

Székelyföldi karácsony

Szokás

Az Ezer Székely Leány Napja

Szokás

A Szentegyházi Gyermekfilharmónia

Szokás

Csángó est

Szokás

Hagyományos disznóvágás Ivóban

Szokás