Romániai Magyar Közgazdász Társaság
Romániai Magyar Közgazdász Társaság

Romániai Magyar Közgazdász Társaság

Leírás

Az erdélyi magyar gazdasági szakemberek szerveződésének első kísérlete 1769-re tevődik, a Nagyszeben központú Mezőgazdasági Egyesület alakulásával, amely ugyan csak néhány évig működhetett, azonban munkássága ma is példaértékű lehet. A második szerveződési próbálkozás 1844-es év terméke, amikor létrejön kolozsvári központtal Az Erdélyi Gazdasági Egyesület, melyet a szabadságharc sikertelensége 1849-ben elsepert. Hat éves megszakítás után gróf Mikó Imre kezdeményezésére Erdélyi Gazdasági Egylet néven újraalakult az erdélyi magyar gazdatársadalom szervezete, mely ezen a néven működött, amelynek gróf Mikó a haláláig (1876) elnöke maradt. Később a közgazdászok és agrárgazdászok más-más szervezetekbe tömörültek.

Az Erdély-területi közgazdászok is az 1894-ben megalakult Magyar Közgazdasági Egylet (ma Magyar Közgazdasági Társaság) keretében gazdag közéleti és szakmai munkásságukkal hagytak maradandót az utókórnak. Többek között igazolja az erdélyi magyar közgazdászok termékeny munkásságát az a 16 erdélyi városi és megyei monográfia, amelyek a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Közgazdasági Egylet közös meghirdetésére készültek el és jelentek meg az első világháború kezdetéig. s amelyek az összmagyar gazdasági monográfiák 42%-át jelentették. Sajnos ezután az erdélyi magyar közgazdászoknak hetven évig nem volt hivatalosan elfogadott szakmai szerveződésük. Erre csupán 1990-ben nyílt lehetőség.

A Romániai Magyar Közgazdász Társaság megalakulása és a kolozsvári bíróságon történt bejegyzése után (1990. augusztus 2.), Erdély minden részén sorra alakultak az RMKT helyi szervezetei is. Ma már, néhány kivételtől eltekintve, Erdély legtöbb megyéjében, vagy nagyobb városában működik helyi szervezet, szám szerint tizenkettő (Arad, Brassó, Csíkszereda, Gyergyószentmiklós, Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagybánya, Nagyvárad, Sepsiszentgyörgy, Szatmárnémeti, Székelyudvarhely, RIF). Szándékunkban áll más helyi szervezetek megalakítása is.

A Romániai Magyar Közgazdász Társaság a romániai magyar közgazdászok és gazdasági kérdések iránt érdeklődők horizontálisan alakult szakmai szervezete, mely szerint minden helyi szervezet önállóan fejti ki tevékenységét a helyi igények és lehetőségek figyelembevételével, az alapszabályzatban foglalt célkitűzések megvalósítása érdekében. Munkájukban az országos vezetőség, mely jelenleg elnökből, valamint négy alelnökből áll, s amelyen konzultatív joggal a tiszteletbeli elnök is részt vesz, a lehetőségek mértékében igyekszik mindenben segítségükre lenni. Az 1998-as év tavaszától működő RIF, amelyet lelkes fiatal csapat hozott létre, saját kezdeményezésükre (RMKT Ifjúsági Frakciója) a romániai magyar ifjú közgazdászok, valamint gazdasági kérdések iránt érdeklődő fiatalok szakmai és érdekvédelmi csoportosulása, mint az RMKT alappillére.

A Társaság 1997-től saját tulajdonú székházzal rendelkezik Kolozsváron, melyet a 2001-2002-es év folyamán előadóteremmel és fogadószobával bővített. Itt helyet kapott egy irodahelyiség, egy tanácskozóterem és egy könyvtárszoba (plusz teakonyha, fürdőszoba, pince, kamra). A székházat 1998. január 24-én a helyi szervezetek képviselői, a hazai és magyarországi meghívottak jelenlétében avatta fel. 1998 áprilisától ügyvezető titkárt alkalmazott, akinek a munkája láthatóan hozzájárult a társaság tevékenységének fellendítéséhez. A társaság munkája volumenének növekedése következtében 1999 áprilisától még egy négyórás munkaidejű könyvtáros, 2001 decemberétől egy titkár alkalmazására is sor került. Jelenleg teljes infrastruktúra áll az alkalmazottak, a tisztségviselők, valamint a rendezvények szervezői rendelkezésére (telefon, számítógépek, nyomtatók, fóliavetítő, videó, televízió stb.).

Társaságunk állandó feladata gazdasági jellegű konferenciák és szemináriumok, szakmai előadások és kerekasztalok szervezése. Szakmai elismerés övezi kiadványainkat a Közgazdász Fórum nemzetközileg is elismert gazdasági tudományos szaklapot, a Közmag Gazdasági Magazin, ifjúsági gazdasági szaklapot. Sikeres elismerés övezi Az erdélyi magyar gazdasági gondolkodás múltjából I-III. kötet, Szövetkezetek Erdélyben és Európában, Széchenyi és Erdély, Gazdaság és gazdaságtudományok Brassai Sámuel életművében, Román-magyar és Magyar-román gazdasági szakszótár könyvek és tanulmánykötetek kiadását és, terjesztés. Közel negyedévszázados szorgos tevékenység eredménye szakmai könyvtárunk működtetése, mely maErdély legnagyobb magyar gazdasági szakkönyvtára

Figyelembe véve eredményeinket, Társaságunk 2011-ben elnyerte a romániai magyar közösség legerősebb civil szervezete díját, majd 2014-ben Wekerle Sándor Kárpát-medencei gazdasági díjat kapott.

Hasonló helyek

Az alapító triász Zöld Lajos, Gaál András és Márton Árpád már az első években eldöntötték: ,,Legyen a szárhegyi tábor szélesre nyitott ablak a világra, váljék az egész romániai kortárs képzőművészet keresztmetszetévé azáltal, hogy minden stílust, irányzatot befogad és tisztel. […] Szárhegyen mindenki azt fest, rajzol, farag, amit akar. Érdekes egybeesés az is, hogy Gaál András már az első, 74-es táborzáró után kijelentette: ,,csak képzőművészeket hívunk meg és fogadunk be” 1988-ig, amikor az akkori hatalom bezáratta az alkotótábort, a szárhegyi gyűjtemény a leltárkönyv szerint már 616 darab képpel rendelkezett ami azóta is folyamatosan bővül. Jelenleg 2117 darabot számlál. Ennek a leltári anyagnak az is érdekessége, hogy még egyben van, tehát nem hordódott szét, mint az országban megannyi képzőművész tábor anyaga. Az 1989. decemberi események új korszak születését jelentették Romániában. A kultúra, csakúgy, mint más területek is többféle átalakuláson ment keresztül. A kilencvenes évek első felében a román művészvilágot polarizálta az új média, amely ezáltal ki tudott törni a kommunizmus által rákényszerített létből és több kulturális szervezet támogatását élvezhette A kilencvenes évek második felében megjelentek Romániában a nemzetközi fesztiválok és a kortárs művészeti biennálék, amelyek néhány évvel ezelőtt, az új évszázad kezdetén továbbiakkal bővültek. Az 1998-as, a Túlsó P’Art művészcsoport szervezésében megvalósuló művésztelep a tábor szervezésének koncepciójában végbement markáns változást jelezte. Már nincsenek homogén blokkok, mint a keleti vagy nyugati blokk. Lezajlik a globalizáció, ami a nyugati művészetet is megváltoztatja. Az okcidentális művészet megváltozik és sokkal érzékenyebben vesz fel minden újdonságot. Hátrányuk viszont az a periférián élőkre nézve, hogy a periférián élőknek figyelni kell arra, hogy hogyan tudják magukat egyáltalán ismertté tenni. Összehasonlíthatatlanul nagyobb az esélye annak, aki a centrumban él és dolgozik. Viszont egy intézmény, amelyik él és nem egy korszakra koncentrál és nem retrospektíve gondolkodik, annak mindenképp figyelni kell ezekre a változásokra. Nagyon fontosnak tartom Erőss Istvánnak azt a lényegre törő megfogalmazását, miszerint ,, Meggyőződésünk szerint csak a türelmes munkával felépített kapcsolatrendszer segítheti elő, hogy Szárhegy vonatkozásában eltűnjön a lokális és az univerzális, a periféria és a központ alá-fölérendeltségi viszonya, és szerves részesei legyünk a nemzetközi vérkeringésnek”. Az elmúlt tíz évben több európai és távolkeleti művész is részt vett a Siklódi Zsolt és Erős István nevéhez fűződő Korkép – teljes műfaji szabadságot hirdető – nemzetközi művésztelepen és évente több erdélyi és Kárpát-medencei képzőművész kaphatott meghívást más országokba. 2014-ben a művésztelep története fordulóponthoz érkezett. Nemcsak, hogy teljes vezetőségváltás következett be az intézmény életében, hanem a néhány évvel korábbi bírósági végzések értelmében a kastélyt visszakapták tulajdonosai. A döntések következtében, illetve közös nevező hiányában, 2014-ben a művésztelep kiszorult a kastélyból (is), de tevékenységét nem szűntette meg, sőt a 2014 – 2017 közötti időszakban az Alkotóközpont gyűjteménye további 177 darab alkotással gyarapodott. Az alapítók által megálmodott és azóta Szárhegyi branddé vált nyitottságot megtartva, a műfajok végtelenül gazdag tárházát befogadva, következetesen azon dolgozunk, hogy a térségben különböző kulturális és kortárs művészeti eseményeket szervezzünk, azon belül is a mediális és konceptuális műformákra fektetve a nagyobb hangsúlyt.
Both Ferenc tér, 550 sz., Lazarea, Romania, 537535
Műhelyünk bútorfestéssel és az Annie Sloan Chalk Paint dekorációs festékek forgalmazásával foglalkozik. Ha szeretné kipróbálni a bútorfestést, keressen minket ötletekért, inspirációért, tanácsokárt csíkszeredai üzletünkben (Márton Áron u. 10.), vagy rendelje meg online, amire szüksége van a www.allmycrafts.ro oldalon. Ha szeretné előbb megtanulni a festési technikákat, iratkozzon fel valamelyik workshopunkra!
Marton Aron 10., Miercurea-Ciuc, Romania, 530211
A Tusnád Maraton Székelyföld szívében, az Európai Unió legkisebb városából, Tusnádfürdőről rajtol és Európa egyetlen vulkanikus eredetű krátertavánál, a Szent Anna-tó partján ér véget.  A verseny nevével ellentétben „csak” 23 km hosszú, ami tehát közelebb áll a félmaratoni távhoz, mint a maratonihoz. Azért döntöttünk mégis a Tusnád Maraton elnevezés mellett, mert a futóknak a 23 km-en felül még 750 méter szintkülönbséget is le kell küzdeniük. A kettő együtt pedig már hasonló megterhelést jelent, mint egy hagyományos maraton. A 23 km-t egyéniben, illetve 2-3 fős váltóban is lehet teljesíteni, akik pedig nem akarnak futni a 7, ill. 14 km-es túra távok közül választhatnak.
Baile Tusnad, Baile Tusnad, Romania
A BATTLE ON SNOW Románia legnagyobb hódeszkás, valamint szabad stílusú síversenye. A megmérettetést minden évben a Madarasi Hargitán szervezik meg.
Ridemore Snowpark, Miercurea-Ciucului, Romania, 530100
A Vándormozi több cég és egyesület összefogásával jött létre, melynek célja, hogy olyan településekre is elvigye a mozi élményt, mint közösségi élményt, ahol nem működik mozi. Nemzetközi filmforgalmazó cégektől kapjuk a jogtiszta, Romániában besorolt filmeket, melyeket a kölönböző régiókban lévő helyi egyesületek bevonásával igyekszünk a legtöbb településre elvinni. A Vándormozi egyik fő tevékenysége a mozifilmek vetítése, ehhez teljes felszerelések állnak rendelkezésünkre (vásznak, projektorok, hangosítás, és megfelelő logisztikai eszközök). Kövessék figyelemmel honlapunkat, ahol az aktuális vetítésekről tájékozódhatnak, valamint honlapunkon belül akár online is megvásárolhatják jegyeiket. Jó szórakozást kívánunk. Ne feledjék, a film érték, a mozi közösségi élmény. A VÁNDORMOZI csapata
A Csíkszéki Kárpát Egyesület újjáalakulásának gondolata sok ember fejében megfordult az évek során, hisz körülöttünk minden városnak volt már működő szakosztálya (Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós, Sepsiszentgyörgy hogy csak a legközelebbieket említsük). Miért is nem lenne akkor Csíkszeredának is önálló szakosztálya? A végső döntés 2010-ben a januári Istenszéke-i téli túráról hazafele született meg Bölöni Sanyi és Solti Imre fejében. Első, hivatalos „gyűlésünket” a Városházán tartottunk 2010. február 3-án, mintegy 35 elkötelezett természtbarát részvételével, s akiknek szívügyük a közvetlen környezetünk megismerése, óvása, történelmi emlékhelyeink felkeresése, és nem utolsó sorban az aktív kikapcsolódás, túrázás, kirándulás. A Csíkszéki EKE vezetőségének megválasztására 2010. április 20.-án került sorra a polgármesteri hivatal gyűléstermében. A jelenlevő tagok szavazata alapján a Csíkszéki EKE élére Szabó Károlyt választották, alelnök Bölöni Sándor, titkárnak pedig Tőke Laura lett kinevezve. Az egyesület nem tikolt célja, hogy minél több természetet szerető Csík környéki embernek tegye vonzóvá ezt az aktív életformát, amelynek egyik legnagyobb előnye a korhatár nélküliség. Túravezetőink ajánlata tartalmaz könnyebb-nehezebb, rövidebb-hosszabb kiránulásokat, így mindenki megtalálja a neki legmegfelelőbbet.
Str. Pictor Nagy Imre, nr. 140, Csikszereda, Romania, 530122
1 esemény
A Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás (Hargita ADI) 2009-ben jött létre Hargita Megye Tanácsának kezdeményezésére és 36 önkormányzat tagsága révén. Jelenleg 45 önkormányzat támogatásával működik. A Hargita ADI célja hosszútávú együttműködések létrehozása és fenntartása a megye önkormányzataival és a turizmus területén tevékenykedő szervezetekkel, nemzeti és nemzetközi projektek lebonyolítása, amelyek a turizmus fejlesztését, a kultúra és a környezet megőrzését célozzák. A társulásnak ugyanakkor célja a környezet védelme, a megyei turizmus népszerűsítése, valamint ezek fejlesztéséhez kapcsolódó szolgáltatások elindítása. 2018-tól a Hargita ADI konferenciákat és képzéseket is szervez, amelyek segítik a turizmusban dolgozók, és a turisztika iránt érdeklődő személyek munkáját, informálódását, fejlődését Egyesületünk feladata továbbá a Hargita Megye Tanácsa által megvalósított Visit Harghita alkalmazás és webhely kezelése, fenntartása és népszerűsítése, amely az INSiGHTS International Duna projekt részeként az Európai Unió társfinanszírozásával jött létre. Ez az egyetlen platform, amely összegyűjti mindazt az információt, amelyre a Hargita megyébe látogató turistáknak szükségük lehet.
Miercurea Ciuc, Romania