RMDSZ Csíki Területi Szervezete

A Csíkszéki Kárpát Egyesület újjáalakulásának gondolata sok ember fejében megfordult az évek során, hisz körülöttünk minden városnak volt már működő szakosztálya (Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós, Sepsiszentgyörgy hogy csak a legközelebbieket említsük). Miért is nem lenne akkor Csíkszeredának is önálló szakosztálya? A végső döntés 2010-ben a januári Istenszéke-i téli túráról hazafele született meg Bölöni Sanyi és Solti Imre fejében. Első, hivatalos „gyűlésünket” a Városházán tartottunk 2010. február 3-án, mintegy 35 elkötelezett természtbarát részvételével, s akiknek szívügyük a közvetlen környezetünk megismerése, óvása, történelmi emlékhelyeink felkeresése, és nem utolsó sorban az aktív kikapcsolódás, túrázás, kirándulás. A Csíkszéki EKE vezetőségének megválasztására 2010. április 20.-án került sorra a polgármesteri hivatal gyűléstermében. A jelenlevő tagok szavazata alapján a Csíkszéki EKE élére Szabó Károlyt választották, alelnök Bölöni Sándor, titkárnak pedig Tőke Laura lett kinevezve. Az egyesület nem tikolt célja, hogy minél több természetet szerető Csík környéki embernek tegye vonzóvá ezt az aktív életformát, amelynek egyik legnagyobb előnye a korhatár nélküliség. Túravezetőink ajánlata tartalmaz könnyebb-nehezebb, rövidebb-hosszabb kiránulásokat, így mindenki megtalálja a neki legmegfelelőbbet.

A Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás (Hargita ADI) 2009-ben jött létre Hargita Megye Tanácsának kezdeményezésére és 36 önkormányzat tagsága révén. Jelenleg 45 önkormányzat támogatásával működik. A Hargita ADI célja hosszútávú együttműködések létrehozása és fenntartása a megye önkormányzataival és a turizmus területén tevékenykedő szervezetekkel, nemzeti és nemzetközi projektek lebonyolítása, amelyek a turizmus fejlesztését, a kultúra és a környezet megőrzését célozzák. A társulásnak ugyanakkor célja a környezet védelme, a megyei turizmus népszerűsítése, valamint ezek fejlesztéséhez kapcsolódó szolgáltatások elindítása. 2018-tól a Hargita ADI konferenciákat és képzéseket is szervez, amelyek segítik a turizmusban dolgozók, és a turisztika iránt érdeklődő személyek munkáját, informálódását, fejlődését Egyesületünk feladata továbbá a Hargita Megye Tanácsa által megvalósított Visit Harghita alkalmazás és webhely kezelése, fenntartása és népszerűsítése, amely az INSiGHTS International Duna projekt részeként az Európai Unió társfinanszírozásával jött létre. Ez az egyetlen platform, amely összegyűjti mindazt az információt, amelyre a Hargita megyébe látogató turistáknak szükségük lehet.

Öt motorosklub, egy nagy fesztivál!

Teatrul Tomcsa Sándor

A Gyergyószentmiklósi Művelődési Központ az Önkormányzathoz tartozó alintézmény, amely 2002-ben jött létre. Kulturális és egyéb jellegű rendezvények megszervezésével foglalkozunk. Célkitűzése a város és a medence közművelődési és kulturális életének megszervezése, koordinálása. Jelmondatunk: “Közösség és kultúra, a jövő záloga.”

Az Arhaic zenekar a román folklór néhány „lovagjaiból” tevődik össze, akik zenéjükkel a romantikát, a nemzeti értékeket és az érzékenységet emelik ki a nézők előtt. Ihletforrásuk Adrian Paunescu, Lucian Blaga, Ion Margineanu, Lucian Avramescu, Gellu Dorian, Vasile Muste, Gheorghe Pârja, Mihai Traista, Valeriu Armeanu, Ştefan Doru Dăncuş és más hirességek műveiből ered.

Csíkszeredai Kultúrotthon

A Siculus Ifjúsági Ház két részből álló rendezvényterem. Az első szinten színpad és 300 ülőhelyes tér, az emeletén 70 fős konferenciaterem található. 

A XIX. században Székely Athénként emlegetett település jelenleg Hargita megye második legjelentősebb megyei jogú városa, Udvarhely vidékének tájszervező központja, és az erdélyi magyarság egyik jelentős központja is. Lakossága 36.234 fő, melynek 96%-a magyar nemzetiségű. Az Erdélyi-medence délkeleti részén, a Nagy-Küküllő felső szakasza mentén fekszik. A Hargita vulkanikus hegység délnyugati fennsíkja végződése és a Küküllő menti dombvidék alacsonyabb dombsora, a Szarkakő, a Nagyoldal, a Csicser, a Budvár középmagas dombjai határolják. Régészeti ásatások igazolják, hogy a város területe és közvetlen környéke évezredek óta folyamatosan lakott. Csiszolt kőkori, bronz-, vas-, római-, Árpád-korabeli leleteket őriz a Budvár, illetve a város központja. A település neve először az 1333-as pápai jegyzékben tűnik fel. A következő században a mezővárosi fejlődés útját járja, és 1448-tól már Udvarhely név alatt szerepel. Kiváltságait a magyar királyoktól és az erdélyi fejedelmektől kapja, Izabella királyné 1558-ban a török szultánnak fizetendő adó alól felmentve pecsét- és címerhasználatra is feljogosítja a várost. A város címere páncélos kéz tőrrel, melybe szív, medvefő és korona van tűzve, felső terében négy csillag közt az 1558-as évszám. A pecsét körirata: Sigillum Oppidi Siculicalis Udvarhely.