Bélbor ásványvízforrásai

A Fehérkői borvízforrás Kászonfeltíz északi határában, a Fehérkő patak mentén, a településtől 5 km-re található. A Fehérkői borvíztelepen két jelentősebb borvízforrás volt, a fehérkői Szent István forrás és a tőle nem messze feltörő Büdősszéki szejke. A kászonaltízi közösség tulajdonába tartozó fehérkői borvízforrás Vitos Mózes szerint percenként egy liter vizet adott. 1890-ben dr. Lengyel Béla budapesti egyetemi tanár vegyelemezte a forrás vizét, melyet 19. század vége felé előbb Szent István-forrás, majd 1940-től „Székely borvíz” néven kezdtek el dugaszolni és értékesíteni. Korabeli írások szerint több bérlője is volt a fehérkői borvíznek, a magyar világban a kézdivásárhelyi Baróthy Anna szerepel, mint forráskezelő. Az államosítás után, 1948-ban felszámolták a borvíztelepet, az épületeket lebontották. A helyiek 1977-ben felújították a forrást és napjainkban is használják. A fehérkői forrás vízét ivókúrában alkalmazták: vérszegénység, általános gyengeségben szenvedők, érelmeszesedés, húgyhólyag betegségeinek kezelésére. Nátrium-kalcium-hidrogénkarbonát tipusú ásványvíz.

A borvizforrás vizét magas vérnyomás kezelésére, fertőző betegségekre, szivelégtelenségre és lázas állapotok kezelésére használták. A Madéfalvi borvíz a Mg-Ca-HCO3-os típusú vizek csoportjába tartozott, 22-24 C fok hőmérsékleten tört a felszinre. Ivókúraként emésztési problémákra, savtúltengésre használták a helyiek évtizedeken keresztül. A fürdőt 2011-ben felújitották, azonban a forrás vize mára elapadt.

Hargitafürdõ területén több kénes, szénsavas ásványvízforrás található. A kis fürdőtelep egykori híres fürdői és forrásai többnyire tönkrementek. Híres volt az Omláka nevű lápban kialakított fürdőmedence (Apor Fürdőmedence), a Szemvíz-forrás, a „Vallató-fürdő” (azaz hideg fürdő) és a Lobogó Lápfürdő. Több ásványvízforrást ivóvízként is használnak. A ma is létező Vallató- és Lobogó-források egyben feredőként (fürdőmedenceként) is működnek. Az előbbi 6-7 ⁰C-os vizéről kapta nevét, ugyanis még egy ennyire hideg vizű forrás nincs a térségben. A Vallató vize főként szív- és érrendszeri megbetegedések esetén javallott. A forrás környékét néhány éve felújították. Egyébb források: Csipike, Vallató, Piricske, Szemvíz, Lobogó. Forrás: http://www.csik360.ro/HU/Barangolas/Gyogyito_termeszet.aspx

Tusnádfürdő északi kijáratától 1,25 km távolságra Csíkszereda irányába, a főútról a Vargyas-patak erdei út vezet jobb irányba, amely mentén nyárfák vannak. 2 km megtétele után az út áthalad a patak völgyén, majd 750-800 m után, bal irányba a Nagy-Haram erdei út halad... Forrás: https://www.tusnadfurdo.ro/tag/borvizforras/

A „sárba heverő Szentsimon” községet nagy kiterjedésű vizes élőhelyek övezik. En­nek köszönhetően, a térség egyik legnagyobb fehér gólya populációja él itt. A tőzeglápos ártéren gyakoriak a borvizes feltörések. Az Olt menti törésvonal-rendszerhez kap­csolódnak a Csíkszentsimon délnyugati részén található források: a Borréti borvíz, a Hevederfenyei- és az ettől nyugatabbra levő Lucsi- vagy Béhszéki-borvizforrás. A Bor­réti borvíz az Olt bal parti gátjától mintegy 10 méterre van, korhadó deszkafoglalatban. Az elhanyagolt borvízforrás kálcium-magnézium-hidrogénkarbonátos típusú. Összes ásványisó tartalma 1733 mg/l. Széndioxid- tartalma alacsony, 616 mg/l. A Borréti-forrástól délre a vasúti híd lábánál, az Olt jobb oldalán feltörő szénsavas ásványvíz is ha­sonló az előbbihez, káleium-magnézium-hidrogénkarbonátos. A folyó jobb oldalán, az első teraszszínt alatt van az 50 cm átmérőjű betonküpübe foglalt Hevederfenyei-forrás. Tőle nyugatra, a mezőben 1x1 m betonfoglalatban tör elő a Lucsi- vagy Béhszéki bor­vízforrás. Mindkét forrás vize azonos típusú, kevert, nátrium-magnézium-kálcium- hidrogénkarbonátos-kloridos. A medence talapzatát alkotó flis rétegekből származó nátrium-kloridos víz keveredik a kálcium-magnézium-hidrogénkarbonátos talajvízzel. Forrás: http://csikcsodai.eloerdely.ro/termeszeti-kornyezet/csiki-medence-borvizforrasai/nbsp-csikszentsimoni-borvizforras

A Sötétpataki-borvíz egy közepes oldott-anyag tartalmú, gyengén savas ásványvíz magas kalcium koncentrációval. Környezete rendezett, foglalata gondozott, a víz kimerítése azonban kevésbé higiénikus megoldás. Forrás: https://www.borviz.org/hu/gyimes-hu/

Madaras - még a pap es fazakas. A rigmus sokat elárul a falu múltjáról. A fazekasság mellett az okiratokban sok szó esik a fejedelemségek idejében művelt higany- és vasbányá­iról, valamint hámorairól. A Fertő és a Madarasi-Hargita 1800 m magas csúcsai között eredő Nagymadaras-patak for­rásvidékén, a Sárigás- vagy Bánya-pataknak nevezett völgy­ben találhatók a régi, cinóbert vagy vörös higanyszulfidérc telléreket tartalmazó felhagyott bányák. A régi bányák környékén a szűk völgyekben törnek elő Csíkmadaras nevezetes borvízforrásai. A Nagymadaras-pataka és bal oldali mellékvölgye összefolyásánál, egy régi geológiai kutatófúrásból tör a felszínre a Fehér­kavicsos- vagy Szederjesi borvíz. Az ártézi kút vize langyos, hőmérséklete 16 °C és magnézium-hidrogénkarbonátos. Széndioxid-tartalma 1188 mg/1. Forrás: Székelyföld borvízei, szerk.: Jánosi Csaba, Péter Éva; Polgár-Társ Alapítvány, Csíki Természetjáró és Természetvédő Egyesület, Csíkszereda, 2009. Forrás: http://csikcsodai.eloerdely.ro/termeszeti-kornyezet/csiki-medence-borvizforrasai/nbsp-csikmadarasi-borviz

Lobogófürdő a Kis-Homoród völgyében, Szentkeresztbánya területén feltörő forrásoknál alakult ki. A hajdan népszerű fürdőt Orbán Balázs és Hankó Vilmos is ismerteti. Hankó leírása szerint „A fürdő egy kis telepet képez lakóházakkal, vendéglővel, fürdőházzal, tükörfürdővel, ivóborvíz kutakkal. A fürdő vize egy sziklának két szomszédos nyílásából buzog fel. Az egyik nyíláson előtörő víz meleg, a másikon felbuzogó hideg. A két forrás kellmes, langyos (20R) vízzel tölti meg a medenzét. A medenczéből rohamosan feltörő széndioxid állandó mozgásban tartja a víz felszínét. A fürdő csakugyan megfelel nevének, mert ez a forrás lobog, mint az üstben fövő, forró buzogó víz. "A ..."több betegségekben csudaszerü hatással biró gyógyforrás" (Orbán Balázs) nagyon népszerű volt abban az időben, a fürdőtelepet sokan felkeresték gyógyúlás és üdülés céljából. Az 1900-as évek elején Homoródfürdő bérlője, a nagysolymosi Koncz Armin megvásárolta a Lobogó fürdőt és fejlesztéseket tervezett a telepen. A fürdő az 1900-as évek közepéig működőtt, mivel a területen végzett bányamunkák következtében eltűnt vagy elapadt a telepen található ásványvíz források nagy része. Napjainkban csak romok és néhány forrás jelzi Lobogófürdő helyét. Forrás: http://helyismeret.konyvtar.hargitamegye.ro/hu/d/124/span-classunderszentegyhaza-borvizforrasai-es-gyogyfurdoispan

A település forrásai már 1591 körül ismertek voltak, de rendszeres használatuk csak 1770-től kezdődött. A székelyek majd a szászok által kiépített fürdőhelyet 1948-1989 között diáküdültetésre használták. Nagyméretű borvizes strandmedencéje ma is működik. Egyetlen forrása a Fő-forrás. A telepre vezető út mellett, a Tolvajos-patak hídjának bal oldalán, a jóízű Festő-borvíz található, míg feljebb, Hargitaliget borvizes mocsarában a Kamilla-forrás még épségben megvan, de ugyanitt a régi strandmedence már tönkrement. A gyönyörű, vadregényes környezetben fekvő telep napjainkban teljesen elhagyatottan árválkodik, a régi villák állaga folyamatosan romlik, fürdőzőnek, turistának nyoma sincs... Forrás: https://www.erdelyiturizmus.hu/?action=regio&id=3507&pageIdx=2