Korondi Madárkert

Székelyvarság erdejében, a Nagykút-patakon található a Csorgókő-vízesés. A hét forrásból gyarapodó patak vize 7 méter magasból hull alá, ennek gyümölcse egy gyönyörű kétlépcsős vízesés. Innen aztán a Nagykút-patak vize a Nagy-Küküllő felé veszi útját, amelynek egyébként baloldali mellékfolyója. Amint ide felértünk, megkereshetjük a patak forrásait, de egy gyönyörű kilátóponthoz is elérhetünk. A völgy felé induló 7 forrásig innen 500 méternyi út vezet. A kilátóig pedig a Tálasbércéig kell emelkednünk. A kilátópont fából készült, egy magaslatra épült, ahonnan Varság hatalmas felülete belátható, de jó idő esetén a Déli-Kárpátok bércei is felfedezhetők. A vízfüggöny teljes kiterjedése 200 méter. Télen a befagyó vízesés jege két színben pompázik, a belefagyott ásványok miatt, ám a vízesés felé vezető út ilyenkor nagyon nehézkes. Ennek ellenére sok turista dacol az elemekkel télen is, hogy a fantasztikus megfagyott alakzatokban gyönyörködhessen.

A „visszafelé folyó patak” vagy az „állópatak” azért kapta ezt a nevet, mivel lényegében egy mesterséges csatorna, amelyben a víz tényleg egyhelyben áll. A múlt század végén épült a fennsíkon legeltetett állatok itatására, valamint a helybéliek vízigényének kielégítése céljából. Ekkor jött létre az Irigyvesze névre keresztelt vízvezető csatorna a víz mellett. A patak iható vizét levezették a fennsíkig, azonban a nagyon kis lejtés miatt az Ivó völgyébe leereszkedő utazókban az a megtévesztő érzés alakul ki, hogy a csatorna vize visszafelé folyik! Csodálják meg önök is ezt a helyi nevezetességet! Kép és szöveg: https://pensiuniharghitene.ro/

A Maros-völgyébe látogató turisták számára a legfontosabb turisztikai célpont a Maros-folyó forrása, amely sokak szerint egyben a legendák forrása is. A folyó tiszta vizű forrásának kibuggyanása 1350 méter magasságban, a Fekete Rez-hegy oldalában, egy varázslatos szépségű helyen található, ám maga a folyó három patak vizéből táplálkozva válik Marossá: A Kis-patak és a Meszes-patak a Nagy-patakba folyik bele. Kép: www.triff.ro

Ha ön rajong a vadon állatvilágáért és szeretne mélyebben beletekinteni, esetleg vadakat fotózni, akkor erre az ivói vadaspark az ideális hely. Az ivói vadaspark egy 320 hektáron elhelyezkedő terület, melyen erdei patakok folynak át és hegyek veszik körül.  Ez a vidék teremti meg azt a varázslatos miliőt, ahol a szarvasok, őzek, muflonok és vaddisznók természetes környezetükben élhetnek.  A vadasparkon végzett módosítások minimálisak: pár földút és kerítés védi a természet meztelen szépségét. A Hargita megyei Ivóban található vadaspark a Keleti-Kárpátok szívében található. Célja helyreállítani az itt élő állatok természetes életterét. Árak: • Kétórás vezetett túra a parkban – 20 RON • Kétórás vezetett túra a parkban, gyerekeknek – 10 RON • Vezetett túra, majd termékkóstolás a Honor Villában – 45 RON • Vezetett túra gyermekeknek, majd termékkóstolás a Honor Villában – 20 RON • Egy napos fotózás. Különleges fotók kereskedelmi használatra. – 400 RON

A zeteváraljai víztározó a Nagyküküllő felső folyásának egyetlen mesterséges tava. A gát és a tó építésének kezdete 1976-ban kezdődött és csak 1992-ben fejeződött be. Építésének célja az árvízvédelem és a folyó szintjének szabályozása volt, ugyanis árvíz esetén ez védi a völgyben található falvakat, míg szárazság esetén biztosítja a szükséges vízhozamot. Kezdetben a patak halállománya a folyó halaiból állt, ebből jelenleg a fejes domolykó képezi a legjelentősebb állományt, ezt pedig arányaiban a pisztrángpopuláció követi. Ezt követően a tó halfajainak számát kisebb testű halak betelepítésével igyekeztek növelni, ilyenek a fürge cselle, sujtásos küsz, szélhajtó küsz, fenékjáró küllő, petényi márna, majd megjelent a kárász, ponty, süllő, csuka, paduc, dévérkeszeg, sőt a sügér is. Horgászni a partról és csónakról is lehet. Leginkább azonban a pergető és legyező horgászok veszik igénybe a csónakos horgászat nyújtotta lehetőségeket. Fejlécfotó: Mihálydeák Antal 

A maroshévízi termálvizes vízesést természeti emléknek, országos fontosságú rezervátumnak, illetve biológiai és tájrajzi rezervátumnak nyilvánították. A rezervátum teljes felszíne 0,5 hektár. A vízesésben aláhulló víz hőmérséklete elérheti a 27 Celsius-fokot, és rendkívül gazdag kalciumban. A vízesés legnagyobb vonzereje azonban a változó színek kavalkádjában rejlik, mely azonnal magával ragadja a tekintetet. A víz által tükrözött különleges színek palettája a fehértől a sötétbarnáig terjed, aminek magyarázata az alsó rétegekben jelenlévő travertin, mely folyamatosan rakódik le. A vízesést a Fenyő üdülőtelepen található források táplálják. A vízesés egyik alapvető tulajdonsága, hogy nem, vagy csak nagyon ritkán, kivételes hidegben szokott befagyni, megőrizve melegét a tél közepén is. Ennek ellenére, 2014-ben, amikor a környéken -29 fokos fagyot jeleztek, a vízesés befagyott, majd ezután, a hirtelen hőmérséklet emelkedés következtében a szikla egy darabja levált és a mélybe zuhant.

A Fenyőkúti tőzegláp 950 méteres tengerszint feletti magasságban található a Gyergyói-havasok Parajd és Oroszhegy között fekvő vulkáni platóján. Maga a fennsík vulkáni és üledékes kőzetekből álló geológiai formáció.  A Fenyőkúti Tőzeglápot, melyet a helybeliek Datka néven is ismernek, 2007-ben Natura 2000-es területté nyilvánították. Ez a Keleti-Kárpátok legnyugatibb tőzeglápja. Lucfenyőerdő (Vaccinio-Piceetum abietis) övezi, mely hosszan nyúlik el a láp mellett.  A láp területén előforduló állatfajok, mint az erdei béka (Rana dalmatina), gyepi béka (Rana temporaria), foltos szalamandra (Salamandra salamandra), valamint az elevenszülő gyík (Zootoca vivipara) fokozott védelem alatt állnak. Alapítványi segítséggel és a helyi közösség hathatós adományaival készült el a láp látogatói tanösvénye, amely megismerteti a látogatóval a távoli szibériai élővilág jellegzetességeit, fajat: ezer éves fákat, rovarevő és mérgező növényeket. Egyéni látogatás esetén kérjük támogassa a természet védelmét a láp előtti kis boltban váltva ki a jegyet. Amennyiben professzionális idegenvezetést igényelnek, hívják a megadott telefonszámot és foglaljanak időpontot. Kép és szöveg: https://www.korpa.ro/

A Csiga-domb egy 8 hektárnyi területű geológiai rezervátum. Ismereteink szerint ez Romániában a féldrágakőként tisztelt aragonit  legnagyobb előfordulási helye. A terület 1980 óta országos védettség alatt áll. Az aragonit tudományos vizsgálata a XVIII-XIX. századig vezethető vissza. Bányai János 1938-ban megfogalmazott elmélete szerint ezek a karbonát lerakodások sós és szénsavas oldatokból alacsony hőmérsékleten történő kicsapódás útján keletkeztek. A Csiga-dombi vízfeltörés (Unicum forrás) egy aktív természetes diffúz forrás. A karbonát lerakodások alapjánál tör fel a víz, szénhidrogénes szagot is árasztó buborékokat képezve. A vízfolyás legyező alakot formálva folyik tovább, folyamatosan tejsavó színű aragonit-kúpokat képezve. Az aragonit kitermelése 1909-ben Knop Vencel cseh származású iparművész irányítása alatt kezdődött el, akit a zalatnai Kőfaragó és Kőcsiszoló ipari iskolába hívtak meg tanítani. A professzor Korondra költözött és megalapította a Korondi Aragonitcsiszoló Üzemet. A kitermelés és feldolgozás aranykora 1931 és 1939 közé tehető. A lerakódások igen változatos formavilága megcsorbult a bányászati tevékenység következtében, de a szépen karbantartott tanösvényen ma is csodálatos élményt nyújtanak a kalcitokkal és aragonittal kitöltött repedések és lerakódások. Jegyet lehet váltani a bejáratnál egyszerűen a tanösvényre, de kombináltan is lehetséges, ami tartalmazza az Unicum sósfürdőbe való belépést is. Egyénileg lehet látogatni, de amennyiben professzionális idegenvezetést igényelnek, jelezzék igényüket a megadott telefonszámon és foglaljanak időpontot. Belépő: 5 RON

IDEIGLENESEN ZÁRVA A múzeum 2022. november 1. és 2023. május 1. között zárva tart. Csak előzetes egyeztetés alapján látogatható. Az aragonit múzeum minden évben május 1-je és november 1-je között várja látogatóit a Csigadombbal szemben, a DN13A országút mellett, a régi csiszolóüzem épületében. Az aragonit egy karbonátásvány, melynek kalcium-karbonát tartalmát a sós ásványvizek adják. Az aragonit múzeumban az ásvány történetétől indulva, megismerkedhetünk annak kitermelési, feldolgozási folyamatával, majd felvonulnak a belőle készült tárgyak is, melyek között 100 évnél idősebb darabok is vannak. Az aragonitból készült használati tárgyak és dísztárgyak az 1890-es Párizsi Világkiállításra is eljutottak (vázák, hamutálcák, lámpák, kupák, gyümölcstartók stb.). Látogassák meg Önök is ezt az Európában egyedülálló múzeumot!